Az idei év utolsó projektje ez, de egyben a jövő évi nagy fonalfalás első darabja is. Fonalfalásra nagy szükség van, mert rengeteg falnivaló gyűlt össze ebben a három évben, így most már illendő lenne legalább egy részét elkötnöm, és nem újabbakkal gyarapítani a készletet.
A bugyor fonalát még valamikor az Aldiban vagy a Lidlben vettem, jól feltankoltam belőle, volt belőle 4 x 4 gombóc. Ebből most el is fogyasztottam 7 gombócot (a színátmenetesből négyet, a nyers színűből hármat), úgyhogy még maradt egy bugyorra való belőle.
A táskával nagyon elégedett vagyok, főként mert saját fejem után mentem, nem minta után kötöttem, ilyen ritkán szokott lenni. Ráadásul teljesen körben kötve készült, nem külön kötöttem meg az alját és úgy szedtem fel a szemeket. A másik adagot is valami ilyenre akarnám felhasználni, de most egy kicsit kisebb tűvel kell kötnöm, mert a 8-as tű gyilkos dolog a kéznek. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy mintegy három nap alatt végeztem vele, és persze nem egész napokat kötöttem végig.
Az egyetlen hülyeség, amit elkövettem, bár nem tudhattam, hogy nem így kell csinálni, hogy a szálakat nem varrtam el még a nemezelés előtt. Úgyhogy most majd ki kell találjam, hogy mit csináljak legalább azokkal, amik nagyon a szélén vannak, hogy ne lógjanak ott nekem.
A nemezelés mosógépben történt, 40 fokos programon, 900 fordulatos centrifugálással, két régi törölköző társaságában. Nagyjából annyit ment össze, amennyire számítottam, kb. 30%-ot, ahogy a nagykönyvben meg van írva :)
