2016. április 3., vasárnap

Csámpi

Első brüsszeli bejelentkezésem a blogon. Az inaktivitás nem teljes, néha készülnek mindenféle lények, például Csámpi.
Még januárban láttam meg az élelmiszerboltban egy kupac könyv, és mindenféle ügyködésre buzdító készletek közt egy dobozt, amiben kevéske fonal és egy kis könyv lapult. A címe: Des doudous* au crochet. Szóval dudukönyv. :) A marketingszöveg szerint "adorable doudous": röfi, majom, méhecske, egér és kutya leírása van a könyvben. Próbáltam kivárni a leárazást, de rettegtem, hogy az akció végén egyszerűen eltűnik a boltból, és soha többé nem juthatok hozzá. Úgyhogy szent ígéretet tettem Tamásnak, hogy kap egy dudut ebből a könyvből, ha megvehetem. Az ígéret mostanra öltött testet egy kutyus formájában.
Eredeti neve Inu le chien, tehát fiúkutyus. A Csámpi nevet kapta a keresztségben, azon egyszerű oknál fogva, hogy kicsit elcsúsztak a szemei és az orra a testéhez képest. Mintha görcsben lenne a nyaka. :)

Ez egy rettentő egyszerű darab, ennél fogva több napig készült. Miért ez a késedelem?
Horgolni csak angol nyelvű mintából tudok, ám ez francia volt, tehát fordítanom kellett. Ezen kívül nagyon utálom, hogy össze kell varrni az alkatrészeket. Így a fej és a test egy darabból készült, a mindenféle alkatrészeket pedig a test felől kezdtem horgolni. A minta természetesen fordítva szólt, lábujjtól kezdve combtőig, fülcimpától fültőig, és így tovább. Tehát ezt is meg kellett fordítani, meg néhol átalakítani. Nem volt egyszerű, viszont annál küzdelmesebb. A végeredménnyel elégedett vagyok, szerintem helyes kis jószág kerekedett.


Itt mintha épp eldőlne, de nem,
egy fűcsomónak támaszkodik, csak görcsöt kapott a dereka.

Jó a szimata, kiváló kopó lesz belőle! Vagy parfümkészítő.

Az eredeti fonalból csak a türkizekből került bele, egyébként Drops Safrant használtam hozzá, valamint biztonsági szemeket. Az eredeti leírás biztonsági orrot javasol, csak ezt nem kaptam, úgyhogy hímzett orra lett...

*A francia nyelv találékonysága, doudou-nak nevezi a mindenféle plüssfigurákat. Magyarban nem is tudom, van-e erre gyűjtőnév.

2016. március 14., hétfő

nem kötés, nem horgolás


Hú, eléggé meglepődtem, amikor megláttam az utolsó bejegyzés dátumát: október 4. Nem idén :D
Jó sok minden történt azóta; Zsangyal messzire ment, mi is odébb költöztünk, jó sok energiát le is kötöttek ezek a dolgok, de most  - ha módjával is, de - belecsapunk a lecsóba.

A  hosszú hallgatás alatt már részt vettem egy workshopon (van ennek magyar neve? aki tudja, írja meg kommentben, kérem szépen!), ahol a tejfestékkel ismerkedtem. A tanultakat elraktároztam, és mindenféle bútorfestéseken töröm a fejem, de az majd csak később lesz. 

Január végén pedig az Apacuka kerámia műhelyében kerámia tányérokat készítettünk. Keramikusok fellélegezhetnek, ezután sem fogok kerámia tálakat gyártani, de nagyon érdekes volt belecsöppenni egy olyan világba, amiről eddig fogalmam sem volt. Mindig is érdekelt az agyag, de eddig csak a korongozást gondoltam kipróbálni, bár még nem jutottam el odáig. Ez egészen más technika, látszólag könnyebb, de azért az elkészült darabok formáján eléggé látszik, hogy avatatlan kezek készítették. A mi dolgunk csak a formázás, a minta kitalálása és agyagba applikálása volt, a mázazást és az égetést már Juditék végezték el. Nagy köszönet érte! :)

Színben, mintában, formában a kedvencem a bilobás tál, abba nagyon beleszerettem. De igazából mindegyik valamiért érdekes, ha másért nem, akkor azért, mert a fene sem érti, hogy tudott olyan kacska széle lenni :D :D

Szóval, menjetek workshopozni Juditékhoz, nem fogjátok megbánni :)














2015. október 4., vasárnap

Totoro és Totorina


Szóval az van, hogy a Zsangyal meg a kedvese úgy döntöttek, hogy elindulnak szerencsét próbálni. Nem aprózzák, rögtön több mint 1300 kilométert utaznak ezért. Ilyenkor az ember nem indulhat el kabala nélkül, ezért horgoltam is nekik egy-egy Totorót (nem tudom, mik ezek, de nagyon helyesek). De ahogy készen lettek, kiderült, hogy nagyon félnek a repüléstől. Ezért aztán Szilvivel elvittük őket Ferihegyre, hogy lássanak igazi repülőket, és közelről is megszemlélhessék, hátha egy kicsit oldódik a félelmük. Szilvi lelkes közreműködésével (amit itt is hálásan köszönök, nagyon jól szórakoztam) sok-sok képet is készítettünk róluk, és ezeket most meg is mutatom.

Felültek a repülő szárnyára,

 és egy másikéra is

Meg erre a valamire is.

Aztán még egy valamire, amin még Malév felirat van
(itt el kellett nekik magyarázni, mi az a Malév).

Az ablakban hanyatt dobták magukat a látványtól.

Be kellett ültetni őket az ülésbe,
és ragaszkodtak hozzá, hogy csatoljuk be az övet is.

Aztán a repülő kerekén egyensúlyoztak.

Muszáj volt ide is felrakni őket,
mert itt már nagyon tetszett nekik a dolog.

Ürge után kémleltek.

Autó tetején ültek.

Itt el kellett nekik magyarázni, hogy az előtér itt nem előszobát jelent,
de azt hiszem, ezt nem nagyon értették.

Ketten próbálták kinyitni a kockás autót, de nem sikerült,
bár ekkor már nagyon fáradtak voltak.

Hát, így sikerült a kirándulás. Ők megnyugodtak, boldogan készülnek életük első repülőútjára, csak én vagyok egy kicsit szomorú. Nem kicsit.












2015. augusztus 3., hétfő

Fonalhalmi lakosok

Bár a cím szerint "ideiglenesen nem aktív" közreműködő vagyok, azért néha átkapcsolok aktív üzemmódba. Az 1001 Fonal felhívása kapcsán újra előkerült a horgolótűm és a sok-sok fonal, amit őrizgetek. Nálam is két nyuszi készült, ahogy Eszternél.


A minta ingyenes, angol és spanyol nyelven elérhető a ravelryn. Nagyon egyszerű, könnyen, gyorsan elkészíthető.

2015. július 18., szombat

Kétlábúak


Aki ismer, tudja, hogy időről időre részt veszek valamilyen jótékonysági akcióban. Ezek a nyuszik is ilyen apropóból készültek, az 1001 fonal felhívására.
A minta ingyenes, spanyol és angol nyelven megtalálható a ravelryn.




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...