2017. november 28., kedd

Fibi

(Zsuzsi)

Már sokaknál láttam Lalylala-figurákat készülni, de őszintén megmondom, én annyira nem vágytam rá. Sem elkészíteni, sem kapni. Kedves mindegyik, de tipikusan az a figura, amiről nem tudom megmondani, tetszik-e vagy sem.
Aztán eljött a nap, mikor neki kellett állnom. A párom munkatársa átült egy másik projektbe dolgozni, és persze a búcsúajándékok kitalálása ránk maradt. Mivel Alice igen kedveli a rókákat és a horgolt figurákat, egyből jött az ötlet, hogy horgolt róka. A Ravelryn lévő minták közül a szóba jöhető versenyzők internetes szavazáson mérettettek meg. (Mégiscsak informatikusok ajándékoztak!) Fibi lett az abszolút befutó, tízből kilenc szavazatot kapott, itt le is zártuk a szavazást. Volt, aki szerint egyértelműen Alice-ra emlékeztet, úgyhogy innentől nem volt visszaút.

Itt még nagyon dacos volt, nem akart költözni...

Az anyagbeszerzés nem volt egyszerű, a bejáratottnak mondható belga boltban fehér fonal nem volt, a magyar boltban viszont csak azt találtam. Szilvi és Eszter segítségével került fehér fonal, mire hazautaztunk, a többit pedig utazás előtt megrendeltem a Wolnut nevű üzletből.

A belga postával már volt egy kalandunk, de ugye egy kaland nem kaland. Csütörtök este utaztunk, még előtte, hétfő reggel kaptam egy emailt, hogy ma kézbesítik a csomagomat. Aztán kedden is írtak, hogy ma jobb a csillagállás, úgyhogy ma, öt óráig. Öt után öt perccel elhagytam a bázist, a postás 17.29-kor járt itt. Értesítőt hagyott, miszerint szerdán a helyi postán átvehetem a pakkomat. Szerdán ott csak a fejüket rázták, hívjam az ügyfélszolgálatot. Végül utazás napján, reggel kaptam egy sokadik emailt: MA jött el a napja, hogy átvehetem a fonalcsomagot. Sikerült.

... itt már közelebb húzódott az ablakhoz...

A fonalak mellett volt egy érdekes dolog, ezért is bántam volna, ha elvész a csomag. Fibi belsejébe újrahasznosított tölteléket akartam tenni, úgyhogy vettem hozzá ilyet. Elsősorban az vonzott, hogy legnagyobb részt újrafelhasznált pamutszálakból készült, másodsorban a színe. Három színben kapható: (tört)fehér, világosszürke és viharszínű, ami sötétebb kékesszürke. Mivel újrafelhasznált anyagból van, ezért a szín sem egységes, amit én nagyon szeretek.
A tapintása kellemesen puha, egyáltalán nem műszálas, és nem annyira habos, mint például a legutóbbi tömőanyag, amit használtam. Jól lehet vele pufira tömni a kis jószágokat, és ha nem fehéret választunk, akkor a sötét színű szemek közül sem kandikál ki annyira.

... kicsivel később már
láthatóan kíváncsian nézegetett kifelé.

Szót ejtenék a mintáról, mert nem tudok betelni vele. Néhány állatkát már horgoltam, volt köztük mindenféle: fizetős / nem fizetős, egyszerű / bonyolult, egy részből álló / sok alkatrészes. De Lalylala nekem a minták A kategóriája. A rendkívül apró, finom kis részletek élménnyé teszik a horgolását. Csodás a minta leírása, abszolút követhető.
A hab a tortán a fonal eldolgozásáról szóló képes útmutató volt, amit színváltáskor is tudtam használni.

Fényképeket sajnos csak közvetlenül az átadás előtt tudtam készíteni. Aznap nagyon borús volt az idő, csak néhány percre kandikált ki időnként a nap. Ez sajnos a képeken is meglátszik.

Fonal: Drops Cotton Merino 01, 02, 25
A sál maradék Malabrigóból készült, sejtésem szerint gyapjú-selyem keverék. Maradék, amit a moly meghagyott...
Tű: 3 mm
Tömőanyag: Hooked 100% recycled fluffy cotton filling

És azzal együtt, hogy még mindig nem tudom megmondani, kedvelem-e a Lalylalákat, ez volt az első horgolmányom, amit nagyon-nagyon nehezen adtam oda. Ha nem számítanak rá, akkor még az is megeshetett volna, hogy velünk marad ez a furcsa kis lény. Persze, akkor most egy kicsit másként írnám ezt a posztot.

Végül egy kép a tömőanyagról:


2017. november 22., szerda

Nuvem


Nem tudom, van-e a ravelryn még egy kendő, amit ennyien megkötöttek; ahogy nézem, már 5200-nál jár az elkészült darabok száma. Régóta terveztem én is, de mindig azt gondoltam, hogy ehhez valami különleges monotóniatűrés kell, ami nekem egyáltalán nincs. Ezért sem kötök/horgolok például takarót,  mert majdnem biztos vagyok benne, hogy sosem lenne kész. Éppen ezért lepett meg, hogy teljesen simán, készült el ez a kendő, ami méretét tekintve sem aprócska, és az elkészítés is négy hetet vett igénybe. De ahhoz képest, hogy a mintában a legbonyolultabb művelet a szaporítás, csak a végén kezdtem unni, bár akkor már inkább türelmetlenség volt bennem, hogy legyen már vége, de amúgy egész tisztességesen végigcsináltam négy héten át minden este. Nem bántam meg, igazából tetszik, bár magamnak nem  hiszem, hogy megkötném, mi a bánatot csinálnék egy ilyennel. Így ez is az anyukánké lett, aki boldogan burkolózott bele, alig látszott ki belőle :). 

Annál is inkább szerettem volna megkötni, mert kíváncsi voltam a mintájára, a pifben sokszor előjött felajánlásként, mindenki nagyon szerette, de az elkészült darabok időnként csalódást okoztak. Most már tudom, hogy az pl. nagyon nem mindegy, hogy a szaporítások hogy készülnek, és bár én másképp csinálnám, a tervező által leírt módszer teljesen korrekt, a szaporítás technikáján nem indokolt változtatni. Ha valaki azt követi, és persze szívét-lelkét beleköti, a végeredmény nem lehet problémás, az biztos.

A fodorral kicsit bajban voltam, kössem-ne kössem, de aztán végül mégis rákerült, ott viszont változtattam a szaporítás módján, simán ráhajtásokkal szaporítottam minden szem után. Nekem így jobban tetszik.

Tehát elkészült, ilyen is volt, nem fognék neki holnap egy ilyennek, de azért nem zárom ki, hogy valamikor a jövőben, ha olyan fonalra találok, amiről nagyon el tudom képzelni, hogy Nuvem lesz, belevágok egy másikba :)





2017. november 3., péntek

Koprodukciós párnák

(Zsuzsi)


Luca széke semmi ahhoz képest, milyen hosszúra tud nyúlni nálam egy egyszerű darab elkészítése is. Az internet tanúsága szerint több, mint két éve kezdtem el horgolni a blokkokat. Lassú munkához, ugye...
Lényeg, hogy elkészültek, és Eszter nagyon ügyesen meg is varrta a párnahuzatok hátát, Szilvi pedig a gombokkal járult hozzá a projekthez. Itt is ezer köszönet nekik! Az ihletet Annás pöttyös blokkja  és Mrs. Yarnart párnái adták.


A blokkok Drops Safranból készültek (06, 07, 09, 23, 31), a hátlap meg egy sosem használt farmernadrágból.
Nagyon fontos eleme a párnának A Zseb. Ebben olyan fontos dolgok kaphatnak helyet, mint például kötött egérkék. Vagy távirányító, ha nem akarjuk, hogy bárki csatornát váltson, miközben tévét nézünk. Ha mégis átkapcsolna, akkor pedig belebújtathatjuk a kezünket, és vitapartnerünket a párna erejével győzhetjük meg igazunkról.


Belülre 35x35 cm-es párnák kerülnek, ilyenek.

Köszönöm Eszternek, hogy készre varrta őket, nélküle még mindig a fiókban aludnának!


2017. július 11., kedd

Egy kis fonal, egy kis papír

(Zsuzsi)

Elsőként a fonalas munkákat mutatnám, a Körtenyulat és BoxyJetit.
Körtenyúl Tamás kolleganőjének készült, pontosabban nemrég született kislányának. Használatba vételéről fényképes bizonyítékot kaptunk, amit ezúton is köszönünk!
Hogy a nyúl mintája honnan van, arra nem emlékszem, időnként felbukkan a Facebookon. Amint találkozom vele, pótolom!

A forma és a szín alapján a név adott volt

Thanks for the photo M.! It's perfect!

Boxy Jeti eredetileg Boxy Bear, de ezekkel a színekkel nem lehet medve. Kizárt. Sajnos biztonsági orrom nem volt, a hímzést pedig elvetettem, nem volt szívem összeszurkálni szegény jeti orrát. (És nem akartam elrontani az összképet, ezt csak halkan teszem hozzá.)
A Boxyk számomra új technikával készülnek, a hátsó (alsó) lábakat menet közben horgolja hozzá a testhez, nem kell trükközni az utólagos varrással. Nekem ez nagyon bejött!

Orr nélkül is kiváló a szaglása


Másik művemmel egy kicsit nagyobb fába vágtam a fejszémet. Jó néhány hónapja csatlakoztam a Pay it Forward játékhoz, de csak áprilisban mertem ténylegesen beszállni. Ella horgolt párnahuzatára csaptam le, én pedig papírkivágással készült képet ajánlottam fel, amit Timi el is vitt. A visszajelzések alapján mindhárom fél maximálisan elégedett! :)


Az Ella készítette párnahuzat

Álomőrző baglyok*

A komoly tekintetű*

A nagyobbik bagoly megizzasztott a munka során, többször álltam neki, mire végre elégedett voltam az eredménnyel.


* A mintákat a www.paperpandacuts.co.uk oldalon vásároltam.


2017. január 7., szombat

Van az a hideg...


Már két éve is írtam egy bejegyzést, arról, hogy muszáj volt sapkát kötnöm, mert -10 fok volt odakint. Akkor azt gondoltam, hogy ez már farkasordító hideg, de ma azt kell mondjam, hogy ha az farkasordító volt, akkor most minimum egy farkas falka ordít odakint... 
Így aztán megkötve ezt a sapkát, arra jutottam, hogy mivel kishibás is, nem is annyira roggyanós, mint kellene (bár még mosva nem volt), ezért nekem nagyon jó lesz, mert bizony ebben a hidegben én is felveszem, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy jól áll rajtam, de ezt szerencsére kevesen látják.
A színe ennél sokkal szebb, a nyakmelegítők fotóin jól látható a szép zöldség. Itt most valahogy nem jött össze a színhű fotó. Biztos nagyon hideg van ;) 

fonal: Praliné (80% extrafine superwash merino, 20% selyem, 150 m/50 g),
10-es szín
tüvek: 3,25 a passzéhoz, 3,75 a testhez
minta: Vienna by Varga Gabi
(nem nyilvános, de a Barka Bisztró facebook csoportban ingyen elérhető,
vagy megtalálható a Nők Lapja 2013/43-as számában)




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...