Nyűgös Toszkána

Meg persze nyűgös GumiPók...

Viszontagságos volt ennek a kendőnek a születése. Először – ahogy olvashattátok – elfogyott a fonalam. Ezt még könnyen lehetett orvosolni: vettem újabb gombócokat. Másnap este nekiálltam, harmadnapra készen lettem. Fürösztöttem, mosogattam, mint anya a gyermekét, törölközőbe csavartam, dédelgettem, kihúzkodtam, és ezt láttam:

Na, ettől aztán igazán nyűgös lettem. De ahogy látszik is, megőriztem a lélekjelenlétemet, ahelyett, hogy sűrű anyázások közepette hagytam volna sorsára a kendőt, még ahhoz is volt erőm, hogy lefényképezzem. Próbáltam felszedni a szemeket, de annyira ótvar ronda lett (bocsánat a kifejezésért), hogy rájöttem, nincs más út, mint a visszabontás. Összesen nyolc sort kellett újrakötnöm. Megcsináltam. Már nem is annyira a kendőre vagyok büszke, hanem arra, hogy volt idegem lebontani, újrakötni. Hogy kicsit a Barka Cinegét is fényezzem: túl azon, hogy tényleg jó vele kötni, nekem most még fontosabb volt, hogy mosás után is kiválóan lehet bontani.

A kendő paraméterei: Barka Cinege Naspolya és Borostyánkő fele-fele arányban, összesen 22 dkg (kb. 2 dkg volt az, ami hiányzott a széléhez), 6-os tű. Mérete: kb. 150x96 cm. Úgy emlékszem, hogy az első mintaegységet nem nyolcszor, hanem tízszer ismételtem.
Azt hiszem, ezzel a Barka Kötősuli csipkés tagozatát elvégeztem. (Ilyenkor nem adnak bizonyítványt??) Még van egy titkos projekt Zsangyalnak, egy Barka Diplomata Szusiból készülő csavart mintás sál a fővadász úrnak (vajon szereti a szusit?) és utána magamnak fogok kötni. Végre már!