Újabb kardigán készült el – majdnem egy év alatt. Tavaly májusban kezdtem el, de akkor már annyira meleg volt, hogy úgy döntöttem, 40 fokban mégsem kötnék gyapjút. Így aztán parkoltattam a dolgot, de most végre elővettem, és befejeztem. Érdekes, izgalmas fazon és kötni is jó volt, nem fulladt unalomba, mert mindig volt mire figyelni.
A fonal nekem újdonság volt, még sosem volt szerencsém Libikókából kötni. Legközelebb fél számmal kisebb tűt használok hozzá, de azért így is mutatós a kötéskép, és jó volt vele dolgozni. Az ujja kissé kinyúlt, így 5 centivel meg kellett rövidíteni.
A fotók természetesen nem színhelyesek (igaziból egészen halvány lila, majdnem rózsaszín a fonal), de esélyem sincs kültéren fényképezni, mert vagy Margit vagy én ázom ronggyá, és ezt egyikünknek sem kívánom.
 |
| fonal: Barka Libikóka Vattacukor felhasznált mennyiség: később tű: 3,5 és 2,5 mm minta: Vitamin D by Heidi Kirrmaier |
Egyszerű, de nagyszerű. Gratulálok szépen kivitelezett kardit kötöttél!
VálaszTörlésEszter, ez nagyon szép lett! Gratula, és viseld egészséggel!
VálaszTörlésnagyon csinos!
VálaszTörlésNnnnna, akkor ez is kipipálva:) Nagyon szép lett!
VálaszTörlésHű, szép lett nagyon!
VálaszTörlésKöszönöm, Lányok! Örülök, hogy nem csak nekem tetszik! :)
VálaszTörlés