A 15/2015-ös kihívás második darabja is elkészült, és egyben Zsangyalnak lett egy szép és remélhetőleg meleg sálja. Nem lett két méteres, de nem reklamált, és már láttam is rajta, így bízom benne, hogy hordható is. Ha őszinte akarok lenni (és persze, hogy akarok), körülbelül a közepétől rettenetesen utáltam már kötni. Mindent kitaláltam, csak hogy ne ezzel kelljen foglalkozni, többek között megkötöttem egy hét alatt egy pulóvert ami legalább annyira dögunalmas, de legalább haladós is volt.
 |
| részletek a Ravelryn |
Tweed fonallal pedig még nem dolgoztam, ennyi izgalom azért volt benne. Az ujjával sokat kínlódtam, hol hosszúnak éreztem és lebontottam belőle, hol rövidnek, akkor meg hozzákötöttem. Most újra hozzá kéne kötnöm pár sort, mert amikor felveszem, akkor tök jó, amikor megmozdulok benne, akkor a csuklóm fölött lengedez. Ki a fene érti ezt? Mindenesetre most majd jól hozzákötök még pár sort, aztán úgy is marad. Amúgy haladós, és jó a fonal is. Nem szúrós, viszont jó meleg.
Ennél a pulcsinál kifejezetten kívánatos volt a szélek pöndörödése, de persze pont ilyenkor nem pöndörödik annyira, mint amennyire kellene. Bármikor máskor, de most pont nem. Rejtélyes dolgok vannak...
 |
| részletek a Ravelryn |
Nagyon klassz mindkettő!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Gyöngyi! :)
TörlésHát a sálon egyáltalán nem látszik, hogy unalmas volt, nagyon szép lett, gyönyörű ez a színárnyalat. A pulóver is szép nagyon, csodásak ezek a tavaszi hangulatú képek!
VálaszTörlésKöszönöm szépen! Lassan csak lesz már tavasz igaziból is, nem csak ezek a mézesmadzagos napok, amikor verőfényes napsütés van.
Törlés