Restancia

Valamiért alábbhagyott bennem a közlési vágy, így aztán jól elmaradtam a dokumentálással. De most igyekszem bepótolni. Tehát akkor szépen sorjában. 

Még májusban kezdtem el ezt a pulcsit, aztán végül a mindenféle más teendők miatt szeptemberben készült el. De az ünnepek alatt egy kicsit megumbuldálom, mert szerintem rövid lett, és az ütős lime színű csíkok ma már nem biztos, hogy tetszenek, így lehet, hogy azokat majd jól kihagyom belőle (de ez még nyitott kérdés). Egyébként kellemes darab, jó volt kötni is. Ha egyszer újra megkötöm, akkor a hurkákat egészen aljáig fogom folytatni, úgy talán még jobban tetszene. A pulcsival kapcsolatos minden paramétert megtaláltok itt.

Szeptember-októberben készült ez a kardigán az anyukánknak, aki nagyon szeretett volna egy magas nyakú kardigánt, ami ráadásul jó vastag, meleg. Így esett a választás erre a darabra, ami felülről kötődik és magas nyakú, így biztosan nem fog benne fázni. Érdekes a válla megoldás, máskor is szeretnék ilyet csinálni, mert igen mutatós. Érdekes, még egyetlen mintánál sem találkoztam olyannal, hogy a tervező belekalkulálta volna a mintába, hogy a hónalj alatt mindig marad egy kis lyuk, akármilyen ügyes is az ember. Ezt ugye a végén össze kellene varrni, de ha több szemet szedünk fel, és rögtön az első sorban vissza is fogyasztunk, akkor már el is tűnt a lyuk, és nem maradt fölös számú szem sem. 

További részletek itt.

Aztán megint belefutottam egy kis pifbe ;) Vikinek kötöttem egy igen méretes nyakmelegítőt. A mintája tulajdonképpen a mi mackókötésünk, csak picit másként (szerintem egyszerűbben). Nagyon haladós volt, jó volt kötni. Magamnak is megcsináltam, de aztán rájöttem, hogy az a fonal egészen másra kell, így hát le is bontottam. De majd egyszer máskor biztosan megkötöm. 

A nyakas paramétereit itt találjátok.

És akkor maradván a zöldnél, itt van ez a másik nyakmelegítő, ami Anettnek készül (mert úúúúgy megtetszett neki ;) ), és tulajdonképpen teljesen készen van, csak kellene valaki, aki bérösszevarrást vállal ;) Mivel ilyet nem hiszem, hogy találok, ezért valószínűleg holnap össze is fogom dolgozni, és akkor mutatok róla rendes képet is. 

A fonal eredetileg nem ilyen színű volt, hanem sárga, és amikor megvettem, még nagyon tetszett, aztán már egyre kevésbé, úgyhogy Bucilla volt olyan kedves és átfestette nekem ilyen szépséges zöldre (itt is nagyon szépen köszönöm!). Érdekes, mert az egyik szálat (gondolom, a gyapjút) jobban fogta a festék, a másikat kevésbé, így aztán nagyon érdekes hatású lett. Nehéz volt hozzá mintát találni, mert maga a fonal is eléggé rusztikus, de szerintem ez nagyon jó lett hozzá.

További részleteket itt találtok.

Hamarosan jövök a kész nyakmelegítővel, és készülőben van egy kardigán is, amit reményeim szerint a héten befejezek.