2018. január 20., szombat

Karácsony és még más dolgok is


I.
Aki figyelemmel kíséri a blogot, tudhatja, hogy karácsonykor mindig megajándékozzuk egymást Szilvivel. Ha valaki nem olvasta volna, ajánlom figyelmébe az előző karácsonyi ajándékunk mókás-megható történetét. Idén nem történt ilyen jópofaság, bár annyiból megegyeztek az általunk készített ajándékok, hogy mindketten horgoltunk, és mindketten kék valamit. Én egy szépséges Mezzaluna kendőt kaptam, ami annál is becsesebb, mert Szilvi ritkán horgol, akkor sem nagyon nagy kedvvel, de ez valamiért bejött neki. A kedvét valószínűleg pont én vettem el, amikor – nem tudva, hogy nekem készül a kendő – közöltem vele, hogy nekem akkor tetszik igazán, ha olyan kis virágok (alias póklábak) lógnak rajta. Ezt a részt, azt hiszem, szívesen kihagyta volna, de hős volt ő, mint mindig, és leküzdötte a póklábakat, az eredmény pedig csodaszép. Itt is és megint köszönöm szépen :)


póklábak :)

II.
Amit én készítettem, nem volt annyira küzdelmes, ráadásul én eléggé szeretek is horgolni, bár a tudományomon van mit csiszolgatni. Én a harcot a családom férfitagjaival vívtam, akik váltig állították, hogy ez a lény egyáltalán nem pingvin. Sokkal inkább hasonlít egy varjúra vagy egy kacsára. Variáltak, hogy hogy varrjam fel a lábát, így csináljam, úgy csináljam, de aztán lehurrogtam őket, és inkább a minta szerinti formát választottam, és így egy ilyen kacsacsőrű pingvin lett belőle. Ráadásul kék. Miért is lenne tucat, egyszerű pingvinszínű pingvinszerű pingvin? Abban semmi izgalmas nincsen.


a „pingvin” mintája itt

III.
Még mindig amigurumi. Van nekem egy kedves barátném, már középiskolába is együtt jártunk, most meg már jó húsz éve kollégabarátnők vagyunk. Neki készült ez a helyes csiga, mert ő épp ilyet szeretett volna, én meg szívesen meghorgoltam. Kicsit másképp csináltam a házát, de nekem így jobban is tetszik. Gyors sikerélmény, cuki csiga :)


A csiga mintája itt lelhető fel.

IV.
És ha már így belejöttem a horgolásba, készült egy iciripiciri szarvas is. Sajnos a lábán nem áll meg, így mindig valami támaszték vagy alap kell neki, de ettől még cuki és rögtön el is utazott Brüsszelbe világot látni. :)

Itt elég jól látszik, hogy mennyire picike

A szarvas mintáját itt találjátok.

V.
A végére pedig egy kis varrás, és máris megérkeztünk a jelenbe. Tegnap lett kész ez a szatyor, amit ha lett volna eszem, karácsonyra is elkészíthettem volna. Nekem viszont csak december 26-án jutott eszembe, hogy ilyet is kaphatna Zsuzsi ajándékba, de időm már csak idén lett, hogy megvarrjam. Mindenesetre készen lett, az anyag még mindig szerelem (örök hála és köszönet, Anett!), nagyon szeretném minden kis négyzetcentijét okosan felhasználni, ezért nem kapkodom el a megvarrását.
Került bele egy kis zseb,  hogy Zsuzsi bele tudja rakni az elektronikus jegyét, és kulcstartó karabinert is kapott, hogy el ne kavarodjon a sok motyó között a lakáskulcsa. Nehéz lesz kibírni a márciust, amikor megkaphatja...



a szatyor szabásmintája letölthető innen

9 megjegyzés:

  1. Minden ajándék csodaszép! Sajnálom, hogy az utóbbi időben kevesebb időm van kézimunkázni! A szatyorral szerelembe estem, kaphatok szabásmintát hozzá, ha lehet?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Viki, örülök, hogy tetszenek :)
      A szatyrot egy régi ikeás alapján csináltam, de majd lerajzolom a szabásmintát. :)

      Törlés
    2. Beraktam a bejegyzésbe az utolsó kép alá a linket, onnan le tudod tölteni a szabásmintát :)

      Törlés
  2. Nagyon szép ajándékokat készítettél, gyönyörűek egytől-egyig!

    VálaszTörlés
  3. az első képet meglátva azt hittem, patchworköt készítettél :) mindegyik egytől egyig nagyon szép lett!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, egyszer majd biztos lesz patchwork is. Sablonjaim vannak hozzá, ki kéne próbálni.
      Köszi, Éva :)

      Törlés
  4. Úgy látom, ilyen kockás füle van a Zuzika jetijének :-)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...